Provence fogalom. Mesés dombos táj levendulamezőkkel, kis eldugott mediterrán falvakkal jut róla eszünkbe. Ezt hozza közel túránk annak, aki velünk tart! Hogy ne csak a képzelet, de az objektív is láthassa, és megörökíthesse ezt a csodát! Hajnali pára ül a völgybe a levendula sorok közé? A lemenő nap aranyló fénye súrolja a domboldalt, és rézszínűre festi a fák koronáit? Sárga párába búrkolózik a távoli hegy a lila levelndulamező hátterében? A tejút magaslik a provencei táj fölé, templomi díszletet alkotva a már önmagában is csodálatos előtérnek? Ezek a képek várnak rád Provence lankáin! Éld át velünk, örökítsd meg őket!
Provencei túránk elsősorban a tájfotózásra összpontosít, de mindennapos úticélunk lesz számos hangulatos provencei városka is. Korán reggel a napfelkeltét, este pedig a napnyugtát fotózni szinte kötelező program.
1. nap
Túránk Nizza repreréről indul, 16 óra körül érkezik meg a repülőgép. Az autók felvételét követően azonnal indulunk Provence irányába, hogy elfoglaljuk a szállásunkat. Az út kb 3 óra. Szobáink átvátele után még épp elkaphatjuk a naplementét, így ez a nap sem telik el fotózás nélkül!
Szállásunk a legszebb levendulamezők közvetlen közelében, Gréoux-lex-Bains városkában van, így gyorsan oda tudunk érni a fotózásaink helyszínére.
Közlekedés: bérelt autó
Szállás: stúdió/apartman
Ellátás: önellátás
2. nap
Az első napfelkelténket fogjuk fotózni Provenceban ezen a reggelen! Amint a nap a horizont fölé emelkedik, és már a kártyáinkat csordultig töltöttük szebbnél-szebb hajnali képekkel, egy jó kávé után Avignon felé vesszük az irányt, ahol a nap további részét töltjük. Lesz mit megcsodálnunk! A bájos város leghíresebb épülete a pápai palota, mely Európa legnagyobb gótikus épülete. Egyszerre szolgált erődként, és palotaként a 14. század környékén. Az 1300-as években hat pápát is választottak falai között. A palota díszítéséről a sienai iskola legjelesebb freskókészítői, Simone Martini és Matteo Giovanetti gondoskodtak. Könyvtára 2000 kötetével a kor Európájának legnagyobbja volt. A palota a Világörökség része.
A pápai palota fölött magasodik az avignoni katedrális, csúcsát gyönyörű, arany Szűz Mária szobor ékesíti. A pazarul díszített katedrális legszebb része XXII. János pápa mauzóleuma.
A sokat fényképezett Avignoni híd szinte minden gyerek által ismert, ha nem is a képe, de léte bizonyosan, egy népszerű francia dalocska révén. A híd a 12. században épült, hogy lerövidítse a kereskedelmi utat a Földközi-tenger és a Lyon között. Ám a Rhone folyó áradása miatt sokszor megsérült, így aztán a javításával 1660-ban már fel is hagytak. Ma töredékes és csonka, de így is lenyűgöző. A híd egyik pillérére kis kőkápolnát építettek, itt nyugszik az a pásztorfiú is, aki csodás álmot látva a hidat tervezte és építette, hathatós főúri támogatással.
Este naplemente fotózás után szállásunkra visszatérve közösen összegezzük élményeinket.
Közlekedés: bérelt autó
Szállás: stúdió/apartman
Ellátás: önellátás
3. nap
Az európai Grand Canyonként ismert Verdon-kanyon vár ránk a szokásos napfelkelte fotózás után. Az egyes helyeken 800 méter mély kanyonban 21 kilométeren át kanyarog a Verdon-folyó, míg el nem éri a mesterségesen kialakított Lac de Sainte-Croix nevű tavat, melyet Provence leggyönyörűbb tavának is neveznek. A szurdokot a helyiek a természet csodájaként tartják számon, melynek látványa feledhetetlen élményt nyújt a természetszerető látogatóknak. Ezek komoly állítások! Ezért szeményesen megyünk leellenőrizni mindezt, és a hitelesség kedvéért rengeteg fényképekkel fogjuk dokumentálni ezen nagy szavak valódiságát!.
Mivel az év ebben az időszakában elég meleg van, így itt strandolás lehetőségünk is lesz Esparon de Verdon és Pearl de Verdon csodaszép strandhelyeken.
Közlekedés: bérelt autó
Szállás: stúdió/apartman
Ellátás: önellátás
4. nap
Napfelkelte fotózás után egész napos kirándulásra indulunk. A Monts de Vaucluse lábánál fekvő Roussillont Franciaország egyik legszebb falvaként tartják számon, csodálatos vörös szikláiról és okker kőbányáiról híres. Roussillon a jellegzetes provencei szín, az okker városa. Az okker egy természetes festék, amely olyan anyagból származik, mely vas-oxidot tartalmaz, amit már az őskorban is használtak festékként, de gyógyászati célokra is alkalmazták Egyiptomban. Az okkert továbbá házak, ruhák, és a test festésére is használták. Az okkerlerakódás természetes vörösesbarna színárnyalatba borítja az egész falut. Az épületek homlokzatának színárnyalata a világos sárgától a sötét vörösig változik.
A 18.század folyamán az okker iránti igény megnövekedett, amikor azt festőanyagként használták fel a textil iparban, az okker bányászata egyre intenzívebbé vált. 17 különböző festékárnyalatot állították elő a helyi szikláknak köszönhetően 18. és 19. század folyamán. Az okker bányászata a 19.században érte el csúcspontját, amikor a világ minden területére exportáltak Roussillonból fastékanyagot. A bányászatot 1930-ban betiltották annak érdekében, hogy megvédjék a terület a teljes megsemmisüléstől, és megvédjék ezt a csodálatos falut az utókornak.
Közlekedés: bérelt autó
Szállás: stúdió/apartman
Ellátás: önellátás
5. nap
Mozgalmas napunk lesz! Hagyományosan korán kellünk, és indulunk a napfelkelte fotózására. A mai első fotótémánk a napfelkelte után Gordes falucskát érinti. Bár Provenceban nehéz lenne egyetlen legszebb falucskát megnevezni, mégis sokan illetik ezzel a dicsérő jelzővel a Vaucluse-fennsík szélén álló, ősi Gordest, sőt 1982-ben hivatalosan is megkapta ezt a rangos címet. A hegyoldalban ülő, szinte a sziklából kinövő házainak látképe a levendulamezők mellett egész Provence talán legtöbbet fotózott, jellegzetes pontja. Gordes átélt számos támadást, vallási háborút, földrengéseket, pestisjárványt és egy bombázást a második világháború végén. Szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően, a hegy oltalmában mégis a mai napig meg tudta őrizni érintetlenségét. Menedéke volt sok híres művésznek, többek közt Marc Chagall, Victor Vasarely és Pol Mara, valamint az egykori köztársasági elnök, Francois Mitterand is élt hosszabb-rövidebb ideig falai között. Művészek, üzletemberek, politikusok nyári rezidenciájaként az itteni ingatlanok ára jóval magasabb, mint a környező falvakban. Gordes egész nyáron számos kultúrális rendezvénynek ad otthont, ilyenkor a szűk utcákat széltében-hosszában kitöltik a beszabaduló turisták. A tömeg ellenére Gordes mégis kihagyhatatlan része a vidéki Franciaországnak.
A falu tetején magasodik egy impozáns méretű vár, a Castrum Gordon, mely 1031-ben épült. Meghatározza az egész város látképét, ezért is szokták Gordest Provence Akropoliszának nevezni. 1123-ban megerősítették, és a környék legfontosabb erődjévé tették. Megtartva eredeti formájában, az újjáépítéseket, későbbi restaurálásokat óvatosan végezték el falain. Építészetében nyomon követhető a háborúkkal teletűzdelt középkor, majd a reneszánsszal beköszöntő újjászületés. Az épületben ma múzeum működik, ahol a faluhoz valamilyen szálon kötődő festők munkáit nézhetjük meg. Tetejéről varázslatos kilátás tárul elénk Luberon hegyeire és a Coulon-völgyre.
A Saint Firmin palota egy különleges, reneszánsz korabeli nevezetesség, melynek föld alatti pincéiben olajpréseket, tartályokat találunk. A termek egy része nyitva áll a látogatók előtt, megnézhetjük, hogyan termelték az olajat évszázadokon át ezekben a föld alatti alagutakban. Mivel Gordes a sziklákra épült, a felszínen már nem volt hely egy ekkora méretű “üzem” kialakítására, ezért a sokszáz év alatt az építők több szintet ástak ki lefelé, ahol nap mint nap veszélyes és mostoha körülmények közt dolgoztak.
Cavaillon irányában, Gordes-tól mindössze 4 km-re találjuk a környék egyik legszebb épületét, a Sénanque Apátságot, mely provence-i fotókról szintén ismerősnek tűnhet. A ciszterciták alapították 1148-ban, ma levendulamező közepén, teljesen elszigetelve a környező vidéktől festői és megható látványt nyújt. A kőből készült épületegyüttes magában foglalja a csűröket és több házat, melyeket egykor vadászok és pásztorok használtak. Többször bezárták, majd 1988-ban újra megnyitották. Néhány ciszterci szerzetes még mindig él itt, ők levendulát és mézet termelnek, valamint likőrt állítanak elő. Bár Provence egyik leglenyűgözőbb középkori nevezetességéről van szó, ne feledjük, ez nem egy turistalátványosság, hanem egy ma is működő apátság.
Gordes jellegzetes középkori utcácskáit a közeli folyókból hozott, több száz évvel ezelőtt egyenként, kézzel faragott kövek borítják. Az óvárosban számtalan kis üzlet várja a turistákat, kaphatunk itt helyi termékeket és szuveníreket. Kézművesek, művészek egyre nagyobb számban telepednek le itt. A falu élete keddenként, a heti vásár napján élénkül meg igazán. A környék kereskedői itt árulják portékáikat, köztük zöldséget, gyümölcsöt, provencei edényeket, kézimunkákat, dekorációkat.
Közlekedés: bérelt autó
Szállás: stúdió/apartman
Ellátás: önellátás
6. nap
Utunk lezárásaként még egy utolsó napfelkelte fotózás belefér az időnkbe, hogy aztán búcsút intve Provencenak induljunk Nizzába a repülőtérre, ahol kalndunk véget ér.
Közlekedés: bérelt autó
Ellátás: önellátás